3. óra, február 4.
2005.02.11. 18:32
Egyiptomi mágia
Egyiptomban is a vallás része volt a mágia. A totemizmusból alakultak ki az állat alakú istenek. Ilyen volt Anubisz, a sakálisten, Thot, a bölcsesség istene, akit íbiszként (madárfajta) ábrázoltak, és a sas alakú Hórusz. A Hórusz szeme hieroglifajel az örök életet jelképezte, szemmel verés elleni védekezésre használták. Básztet istennö macska alakban jelent meg, a zene istennöje volt. Hnum pedig kosfejü isten volt. Ez is az animágia alapját jelenti, késöbb a mágusok már maguk is állatalakot akartak ölteni. Az állatok tiszteletének egyébként is nagy szerepe volt, a macska például szent állatnak számított.
A fáraóknak különleges hatalmuk volt, sokszor varázserövel is rendelkeztek. Ebben a korban is voltak külön mágusok, akik leggyakrabban papok voltak. A fáraók sírjaira általában védöátkokat tettek, melyek távol tartották a sírrablókat. A legtöbb átok halállal fenyegetett, de nem mind volt valódi. Valódi átkot csak két sírban találtak a kutatók. Tutanhamon fáraó sírján is volt a legenda szerint ilyen átok. A sír felfedezöi ezt figyelmen kívül hagyták, s nemsokára többen is meghaltak közülük. Az átok azonban késöbb eltünt.
Az egyiptomiak írása egyfajta rúnaírásnak számított, varázslatos erövel ruházta fel azokat a helyeket, ahová szöveget véstek a hieroglifákkal. Ezek kezdetben kis képek voltak, melyek tárgyakat, élölényeket jelképeztek. A varázsigéket is ilyen módon írták.
A mágiaágak közül az asztronómiában is sok ismerettel rendelkeztek. Tanulmányozták a bolygókat, csillagokat, naptárat is készítettek. Az egyik legismertebb csillag a Szíriusz (Nagy kutya) volt.
|